Új ART ÉRT Alapítvány

Alapító okirat

  1. Az alapítvány neve és székhelye
    • Az Alapítvány neve: ÚJ ART ÉRT Alapítvány
    • Az Alapítvány rövidített neve: ÚJ ART ÉRT Alapítvány
    • Az Alapítvány székhelye: 3950 Sárospatak, Gárdonyi út 8.
    • Az Alapítvány jogállása: Közhasznú.
    • Az alapítványt az alapítók határozatlan időtartamra hozták létre.
    • Az alapítvány jogi személy.
  1. Az Alapítvány célja a társadalmi igények kielégítése részben azáltal, hogy az oktatás széles alapokra helyezésével különös tekintettel a művészetekre, a felszínre nem került, „szunnyadó” tehetségek számára teret, lehetőséget, sikerélményt biztosítson, az oktatás - nevelés kapcsán szolgálja a magyar kultúra folyamatosságát, gazdagítását. Olyan nevelési - oktatási programok létrehozása, és ennek megfelelően tanítása, melyek az évezredes magyar és EU elvarásoknak is megfelelnek, ennek következtében az ehhez kapcsolódó tevékenységek támogathatóak és segíthetőek.

Cél továbbá az oktatás módszertani és didaktikai innovációjának erősítése, a minőségfejlesztés kialakítása, elősegítése.

Megvalósítandó cél a hátrányos helyzetű rétegek szocializációjának, rehabilitációjának elősegítése, az ehhez szükséges szakmai, tárgyi keretek biztosítása, támogatása, a családok, egyének személyes és szociális beilleszkedésének segítése, a perifériára kerülés megelőzése, a szociális egészségügyi és kulturális hátrányok csökkentése.

Művészeti nevelés és tehetséggondozás.

  1. Az Alapítvány cél szerinti (közhasznú) tevékenységei:

3.1 Az Alapítvány a Civil tv. 2. § 16. pontja szerinti közcélú és 20. pontja szerinti közhasznú tevékenységet folytat.

3.2. Az Alapítvány közhasznú tevékenységet végző szervezetként hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, amennyiben a szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek.

3.3. Az Alapítvány által felvállalt – a Civil tv.34§ (1) a) pontban foglalt feltétel szerint – alapító okiratban rögzített – a céljai elérése érdekében végzett közfeladatok:

A közhasznú tevékenység leírása és a közfeladatot előíró jogszabályi hely:

•                    Közfeladat: kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: kulturális szolgáltatás, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

Egyéb tevékenységek:

•                    Emberi és állampolgári jogok védelme,

Az Alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

  1. Az Alapítvány céljára rendelt vagyon és annak felhasználás

4.1 Az Alapítvány induló vagyona 100.000,- Ft, - azaz százezer forint.

4.2 Az Alapítvány nyitott, ahhoz bármely magyar és külföldi természetes vagy jogi személy csatlakozhat.

4.3 A csatlakozni kívánó személy pénzösszeg, használati vagy egyéb vagyoni értékkel bíró tárgyak, vagyoni értékű jog, munka, vagy szolgáltatás felajánlásával élhet az Alapítvány javára.

4.4 Az alapítvány közhasznú szervezet, működése nyilvános, szolgáltatásait bárki igénybe veheti.

4.5 Az Alapítvány teljes induló vagyona és annak kamatai (hozadéka), valamint a csatlakozások teljes összegben használhatóak fel az alapítvány céljának megvalósítására felhasználható.

  1. Az Alapítvány vagyona kiadásokra az alábbiak szerint használható fel:
  • az oktatás minőségét fejlesztő konferenciák, ill. az alapítvány céljához kapcsolódó más konferenciák szervezése, lebonyolítása, támogatása,
  • diáküdültetés, táboroztatás szervezése, megtartása, támogatása,
  • oktatást segítő kiadványok (könyv, jegyzet, segédanyag stb.) támogatása, kiadása,
  • oktatási intézmények működésére, az oktatási tevékenység ellátására - különös tekintettel a művészetoktatásra, saját ilyen célú intézmény létesítésére,
  • az alapítvány céljait tanfolyamok, kulturális és ismeretterjesztő programok, humán szolgáltatások szervezésével, önszerveződő, ill. más, a célt szolgáló közösségek, szervezetek segítésével, fenntartásával kívánja elérni,
  • az alapítvány céljainak elérése érdekében, az alapítvány céljaira rendelt vagyonból pályázat vagy kérelem útján ösztöndíjat, támogatást nyújthat, alapítványi díjat létesíthet és dönthet odaítéléséről, anyagi támogatást nyújthat minden olyan megoldás, tevékenység, szervezet részére, amely az alapítvány céljainak eléréséhez jelentős, széles körben hasznosítható eredményt ígér. Az alapítvány a kuratórium határozata alapján önálló szervezésben megvalósuló rendezvényeket is tarthat,
  • személyi juttatások fedezésére (kutatói ösztöndíj, munkabér, megbízási díj),
  • az alapítvány működési költségeinek fedezésére, beleértve a kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagok alapítványi érdekű költségeinek elszámolását (számla alapján),
  • Az Alapítvány, vállalkozási tevékenységet folytathat, de csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve. A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott célokra fordítja.
  • Az Alapítványi vagyon felhasználási módjáról a Kuratórium dönt, a 4. pontban foglaltak szerint.

4/A. Az alapító, mint döntéshozó szerv jogai

4/A.1. Az alapító mint döntéshozó szerv hatáskörébe tartozik az alapító okirat elfogadása, illetve módosítása, a kuratórium elnökének és tagjainak kijelölése, visszahívása, a befektetési szabályzat elfogadása, illetve az alapítvány átalakulásáról való döntés meghozatala. E döntéseit külön határozatban hozza meg, az alapító okirat módosítása esetén a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat egyidejű aláírásával.

4/A.2.  A csatlakozás nem keletkeztet alapítói jogokat.

4/A.3. Az alapító – személyi kérdések kivételével – a döntéshozatali jogát a kuratórium {illetve a Felügyelő Bizottság} véleményének előzetes kikérésével gyakorolja.

Az alapító ennek keretében határozatának tervezetét véleményezésre megküldi a kuratórium elnökének, aki köteles a tárgykörben a testület ülését összehívni, és arra az alapítót meghívni, aki az ülésen tanácskozási joggal részt vesz. A testület véleményezési jogát saját ülésén gyakorolja. Amennyiben a testület határozatképtelen, vagy döntést hozni e tárgyban nem tudott, az alapító döntéshozatalának ez akadályát nem képezi.  A kuratórium, üléseinek e részei, e tárgyú döntései, illetve az ülés e részeinek jegyzőkönyvei nyilvánosak.

5. A Kuratórium

5.1. Az Alapítvány ügyvezetője és vagyonkezelője a Kuratórium, amely páratlan számú tagból áll, s akiket az alapító - az Ectv. 37. § (2) bekezdésének és 39.§ (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt összeférhetetlenségi szabály figyelembe vételével - határozatlan időre kér fel. Az Alapítvány első Kuratóriuma háromtagú, az alapító a későbbiekben a Kuratórium létszámát a feladatok elvégzéséhez szükséges mértékben növelheti. A kurátorok az alapítvány vezető tisztségviselői.

5.2. Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:

A kurátorokra a Ptk. 3:22. § szerinti kizáró és összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

A kurátorok között az állandó belföldi lakóhellyel (székhellyel) rendelkezőknek többségben kell lenniük.

Nem lehet kurátor az alapítvány kedvezményezettje és annak közeli hozzátartozója, továbbá olyan személy, aki vagy akinek hozzátartozója érdekében hozták létre az alapítványt.

Az alapító és közeli hozzátartozói (vezető tisztségviselői) a kuratóriumban nem lehetnek többségben.

5.3. Nem jelölhető ki olyan kurátor, aki a kijelölést megelőző három évben olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.4. A kuratórium tagjai megbízatásának megszűnése:

A kurátor megbízatása megszűnik:

- a vele szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

- a kurátor halálával,

- a kurátor lemondásával. A lemondást az alapítóhoz kell címezni, az alapító általi kézhezvétel hiányában a lemondás az alapítványhoz címzett jognyilatkozatban is megtehető. A lemondás az új kurátor kijelölésével, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

- a kurátor visszahívásával. Az alapító a kurátort megbízatásának lejárta előtt indokolt határozatával akkor hívhatja vissza, ha a kurátor az alapítványi cél megvalósítását cselekményével vagy mulasztásával közvetlenül veszélyezteti

5.5. A kuratóriumi tagok díjazásának szabályai:

A kurátorok tevékenységüket társadalmi munkában, díjazás nélkül látják el, igazolt költségeik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

Az Alapítvány első Kuratóriuma a következő személyekből áll:

Elnök:
Révész Kornél, 3950 Szent József u. 1.

Tag:
Szabó Zita, 3950 Sárospatak, Erdélyi János u. 5/A. I. em. 1.

Funák Attila, 3950 Sárospatak, Árpád út 1/b.

Az Alapítvány képviseletét a Kuratórium elnöke egy személyben, önállóan látja el. A Kuratórium elnöke akadályoztatása esetén képviseleti jogát - meghatározott időre vagy meghatározott feladat ellátására - bármely kuratóriumi tagra átruházhatja. A képviseleti jog átruházását közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, s ahhoz az alapító egyetértése szükséges.

A Kuratórium üléseit szükség szerint, de legalább évi két alkalommal össze kell hívni. A Kuratórium üléseit Sárospatakon tartja. Rendkívüli esetben az ülés máshol is megtartható. A Kuratórium ülése nyilvános.

A Kuratórium ülését a napirend megjelölésével az elnök hívja össze, írásban (ajánlott levélben) a tervezett ülés előtt legalább nyolc nappal. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban igazolható módon (pl. ajánlott tértivevényes postai küldemény, visszaigazolt elektronikus levél) értesülnek és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A meghívónak tartalmaznia kell a napirendi pontokat, és mellékelni kell hozzá az ülésen tárgyalandó előterjesztéseket is.

Össze kell hívni a Kuratórium ülését, ha azt két kuratóriumi tag, a tervezett napirendi pontok megjelölésével, írásban indítványozza. Ha az indítványozott időpontra az elnök a Kuratóriumot nem hívja össze, az indítványtevők a Kuratórium ülését - kizárólag írásban - összehívhatják. Az elnök a Kuratórium következő ülését a kuratóriumi ülésen is összehívhatja, s rendelkezhet úgy, hogy az előterjesztők előterjesztéseiket írásban közvetlenül küldjék meg a tagoknak.

A Kuratórium határozatképes, ha az ülésen az elnökön kívül a tagok több, mint fele  jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést nyolc napon belül ismét össze kell hívni.

A kuratóriumi ülésekről minden esetben jegyzőkönyv készül, amelyből megállapítható az ülés helye és ideje, a napirend, a jegyzőkönyv-vezető és a jelenlévők személye, az ülés határozatképessége, a kuratórium döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell az Alapítvány iratai között megőrizni, folyamatos kezelését az Alapítvány képviselője látja el.

Kuratórium a döntéseit meghozataluk időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint azokat az Alapítvány internetes honlapján (www.artert.hu) nyilvánosságra hozza.

6. Felügyelő Bizottság

Az alapítvány éves bevétele nem haladja meg az ötvenmillió forintot, ezért az alapító a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet nem hoz létre. Az alapító kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a közhasznú szervezet éves bevétele az ötvenmillió forintot meghaladja, jelen alapító okirat módosításával egyidejűleg létrehozza a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet.

A Kuratórium határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Kétharmados minősített többség szükséges:

  • az éves költségvetés, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadásához.

A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

  • a számviteli beszámolót,
  • a költségvetési támogatás felhasználását,
  • a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást,
  • a cél szerinti juttatások kimutatását,
  • a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
  • az Alapítvány vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
  • az Alapítvány tevékenységéről szóló rövid tartalmi beszámolót.

A Kuratórium határozatait nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az indítványt elvetettnek kell tekinteni. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója élettársa (továbbiakban hozzátartozó) a határozat alapján

                        - kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,

                        - bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében, bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli támogatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A Kuratórium elnöke gondoskodik az ülések emlékeztetőinek elkészítéséről, amelyből a Kuratórium döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. Az iratokba történő betekintésére az Alapítvány székhelyén van lehetőség minden hónap első csütörtökjén 14.00 és 18.00 óra között.

A Kuratórium döntéseit az elnök, írásban hozza az érintettek tudomására, a döntést követő nyolc napon belül. A döntések nyilvánosságra hozatala a helyi sajtó információs hálózatának segítségével történik.  

Záró rendelkezések

Az Alapítvány a pénzeszközeit pénzintézetnél vezetett számlán köteles tartani. A számla felett a Kuratórium elnöke önálló aláírási joggal rendelkezik.

Az Alapítvány működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba történő betekintésre a Kuratórium elnöke adhat engedélyt. A korlátozás nem vonatkozik a közhasznúsági jelentésre, amelybe bárki betekinthet, és arról saját költségére másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentést és az alapítvány éves beszámolóját saját honlapján, illetve a helyi sajtó útján hozza nyilvánosságra.

Az Alapítvány mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Azokat a helyi sajtó útján hozza nyilvánosságra.

Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt és el sem fogad.

Az Alapítvány a Polgári Törvénykönyvben foglalt esetekben szűnik meg. Az Alapítvány esetleges megszűnése esetén az Alapítvány vagyona – a hitelezők kielégítése után – hozzájárulásuk mértékéig az Alapítót, illetve a csatlakozókat illeti meg, a további fennmaradó vagyont az Alapítvány céljaihoz hasonló célra kell fordítani.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél tölt be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetbél is betölt.

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá az alapítványok működésére vonatkozó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

Alulírott alapító igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat szöveg megfelel a létesítő okirat – módosítások alapján kialakult – hatályos tartalmának. Jelen egységes szerkezetbe foglalás során az alapító okirat alábbi pontjai változtak:

  1. pont; 4/A pont bekerült; 5. pont; 6. pont bekerült;  Záró rendelkezések.

 

Kelt: Sárospatak, 2014. december 9.                           

                                                                                     Révész Kornél