A 3 éves kortól kötelező óvodai nevelést idén szeptembertől vezetik be, és a családi pótlék folyósítását is óvodalátogatáshoz kötik

Az új köznevelési törvény a tankötelezettség időtartamát is átalakította, változnak az óvodai nevelés és az általános iskola megkezdésének és befejezésének szabályai. A gyakorló és leendő szülőknek érdemes már most áttekinteni az új előírásokat, hogy időben fel tudjanak készülni a változásokra.

A 2012 szeptemberében hatályba lépő köznevelési törvénnyel a tankötelezettség időtartama is módosult. A tankötelezettség kezdete ugyanúgy 6 éves kor lesz, azonban az óvodai nevelés 2015 szeptemberétől már 3 éves kortól kötelező.

Változás a törvényben, hogy az óvoda a jelenlegi 5 éves kor helyett már 3 éves kortól kötelező, és csak indokolt esetben, a jegyző, az óvodavezető és a védőnő egyetértésével lehet ez alól felmentést kapni. Jó tudni, hogy az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve hogy minden az intézmény körzetébe tartozó 3 éves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1.§(6): „a köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, Továbbá kiemelt: a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. 1.§ (1) 2015. szeptember 1-jétől: 8.§ (2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt….”

A 3 éves kortól kötelező óvodai nevelést idén szeptembertől vezetik be, és a családi pótlék folyósítását is óvodalátogatáshoz kötik.

Családi pótlék elvonást is hozhat a kötelező óvoda
Hamarosan megnövekedik az óvodába járó gyerekek száma Magyarországon, a kormány ugyanis 2015. szeptemberétől kötelező óvodáztatást ír elő a gyermek három éves korától - az eddigi szabályozás szerint a gyermek ötéves koráig a szülő dönthette el, hogy óvodába adja-e utódját.

A hároméves kor mellett azonban az iskolához hasonlóan az igazolatlan hiányzást egy bizonyos mértéken túl - 20 nap - családi pótlék megvonásával bünteti a kormány 2016. januárjától. Hogy mennyi minden indokon múlhat egy gyerek adott napon óvodába történő elvitele - távolság, beteg családtag, nyűgösködés, időjárási helyzet, megfelelő ruházat és lábbeli hiánya, stb. - még két dolog maradt el a kormányzati elképzelésből: a férőhelyek szűkös száma és az óvodapedagógusok alacsony létszáma.

Se férőhely, se óvodapedagógus
A kettő ráadásul összefügg: a kormányzati tervek szerint 2015 június végére 897 férőhellyel többet kell létesíteni azokon a településeken, ahol várható lesz a kötelező óvodáztatás miatt férőhelyhiány léphet fel.

Rossz irány a szankcionálás

Semmiféle felmérés nem támasztja alá a kormányzat azon állítását, hogy a hátrányos helyzetű családok nem járatják óvodába a gyerekeket - ez az indok ugyanis a három éves kortól kötelező óvodáztatásra -, hiszen az intézményekben a gyerekek ingyenes étkezéshez jutnak, és jobbak a körülmények. 
A kormány egyébként úgy tudja, 24 100 fő nem jár óvodába a három éves korosztályból (a 2014. augusztus 31-ig harmadik évüket betöltő gyerekek számát 345 700 főre becsülték), ez a korosztály hét százaléka - 321 600 gyereket pedig beírattak.