"Ahol a gyerekek megmaradnak gerincesnek és tökösnek"

"Ahol a gyerekek megmaradnak gerincesnek és tökösnek
Miközben egyre nagyobb igény mutatkozna az alternatív oktatási intézmények iránt, azokat egyre kevesebben tudják megfizetni – derült ki a hétvégén megrendezett Van Másik Iskola nevű oktatási börzén. Visszafogottan és óvatosan érdeklődő szülök és jövőjük miatt aggódó magániskolák az alapítványi és magániskolák seregszemléjén.
November közepén még mindig nem tudni, januártól milyen módon finanszírozza a költségvetés az alapítványi és magániskolákat - ezt pénteken Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa is komoly gondnak nevezte a rendezvény megnyitóján. A legnehezebb helyzetbe azok az alapítványi iskolák kerülhetnek, amik halmozottan hátrányos helyzetű diákokkal foglalkoznak. Hiszen ők értelemszerűen nem kérhetnek pénzt a családoktól, idáig az uniós pályázatok mellett az állami normatívából finanszírozták működésüket. Számukra értelmezhetetlen a kormány elképzelése, hogy minden alapítványi iskolának meg kéne tudnia élni a piacról.
A társadalom két széle
Gyakori félreértés az alapítványi iskolákkal kapcsolatban, hogy a szó hallatán automatikusan mindenki a tehetősebb szülök gyerekeinek fenntartott fizetős magániskolákra gondol - mondta az Indexnek Csetneki József, a sárospataki székhelyű ART ÉRT művészetoktatási intézmény tanára.  Pedig az alapítványi intézmények a legjobb körülmények között élő gyermekek mellett éppen a legszegényebbek oktatását is biztosítják. Az ART ÉRT például tizenöt borsodi településen segíti a helyi tanárok munkáját speciális tehetséggondozó programmal és művészeti oktatással. Hatszáz diákjuk közül ötszáz hátrányos helyzetű, többségében roma fiatal. Ha az állam valóban kiszáll a finanszírozásukból, januártól nem fogják tudni fenntartani a programjukat.
Míg a hátrányos helyzetű gyerekkel foglalkozó vidéki iskolák azért állítottak ki a Millenárison, hogy megmutassák magukat és ráirányítsák a figyelmet a problémákra, addig a budapesti alternatív iskolák inkább a rendezvényre látogató szülőket akarták meggyőzni arról, hogy megéri nagyobb összeget fektetni a gyermekük taníttatásába. Az igyekezet persze érthető, ha valóban átalakul az állami finanszírozási struktúra 2013-tól,akkor ezek az iskolák is jelentős forrástól esnek el, melyet csak teljesen feltöltött osztályokkal tudnak valamennyire pótolni. Ezért az átlagosan évi 200 és 600 ezer forint között mozgó tandíjért cserébe az intézmények egymásra licitálva ígértek személyiség-központú oktatást, kisebb osztálylétszámot, az idegen nyelvek kiemelt fontosságát, szinte garantált továbbtanulási lehetőségeket az elit gimnáziumokba és alternatív tanrendet.
Szűkül a tanszabadság
A legtöbb fővárosi alapítványi iskola éppen speciális tanrendjével magyarázza egyediségét. Az Indexnek a helyszínen nyilatkozó tanárok abban egyetértettek, hogy az idei évig érvényben lévő alaptanterv meglehetősen nagy szabadságot adott a tantestületeknek, hogy alternatív pedagógiai programokat dolgozzanak ki. Az eddigi szabályozásban csak az volt kikötve, hogy bizonyos életkorban mit kell tudniuk a diákoknak, a tudáshoz vezető út azonban szabadon alakítható volt. A legtöbb alapítványi iskola éppen e mozgástérből nyerte sajátosságát. Ugyanakkor ez a mozgástér jelentősen csökkenhet az új alaptantervvel, de ez csak a gyakorlatban fog eldőlni. „2013. egy nagyon izgalmas év lesz”, fogalmazott az egyik budapesti iskola tanára.
A budapesti Montessori-iskola egyik pedagógusa úgy látja, hogy a válság ellenére is egyre több szülő hajlandó a magániskolákra áldozni. Ennek egyik oka, hogy sokan annyira elégedetlenek az önkormányzati iskolák teljesítményével, hogy otthon inkább lemondanak az autójuk lecseréléséről vagy egyéb beruházási tervükről, csak azért, hogy gyermekük alapítványi iskolába járhasson. Ugyanakkor szerinte a fő különbség nem mérhető pénzben, az alapítványi iskolák ugyanazt nyújtják, mint az önkormányzati társaik, csak egy kicsit másképp.
Gerincesnek és tökösnek maradni
Ennek ellenére persze a pénz maradt a meghatározó tényező. Rendszeresen visszatérő szülői válasz volt, hogy csak körbenézni jöttek ki, de nem tartják valószínűnek, hogy megengedhetnék maguknak egy alapítványi iskola költségeit.  A legmagasabb összeget amúgy a megjelent magyar nyelvű iskolák közül az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban kérik, itt jelenleg 834 ezer forintba kerül egy év. Viszont nem mindenkinek: az iskola működtet egy szociális ösztöndíj-rendszert, és olyan diákok is vannak, akik teljesen mentesülnek a fizetés alól. Az iskola pedagógusai is úgy látják, hogy növekvő érdeklődés van az alternatív iskolák iránt. Tavaly a meghirdetett hatvan helyre közel kétszázan jelentkeztek. Szerintük többek között ez azért is van, mert van egy értelmiségi kör Budapesten, melyen belül fontos érték, hogy a gyerekeik egy szabadabb légkörben tanulhassanak.
Emellett hangsúlyosan figyelnek arra, hogy az iskola szoros kapcsolatot alakítson ki a családokkal. Ezt bizonyítja például az is, hogy jelenleg van olyan évfolyamuk, ahol a hatvan diákból több mint harmincnak korábban már oda járt a testvére is.
A többlet, amit az alapítványi iskolák nyújtani tudnak, az az, hogy bennük a gyerekek megmaradnak gerincesnek és tökösnek, foglalta össze a lényegi különbséget a Budenz József Alapítványi Gimnázium egyik tapasztalt pedagógusa. Ő is úgy látja, hogy a szülök részéről egyre nagyobb igény mutatkozik az alternatív tanrendű intézményük iránt, ugyanakkor egyre kevesebben tudják megfizetni az évi 660 ezres tandíjat. A másik probléma, hogy nehéz elkötelezett fiatal pedagógusokat találni. Hiszen hiába az alapítványi működés, az ő alkalmazottaikra is a pedagógus-bértábla vonatkozik, így ugyanannyit keresnek náluk a tanárok, mint az önkormányzati fenntartású iskolákban. És miközben a fizetés ugyanannyi, legalább másfélszer annyi itt a munkájuk, ebbe pedig sok fiatal gyorsan belefásul és inkább a könnyebb utat választják.
Egyenruha + külföldi kapcsolatháló
Ahogyan a vidéki, speciális nevelési feladatokra berendezkedett iskolák sem azért jöttek a Millenárisra, hogy leendő diákokat szerezzenek maguknak, ugyanúgy nem számoltak sok komoly érdeklődővel a nemzetközi iskolák képviselői sem. A legrégebbi angol anyanyelvű budapesti iskola standjánál például a hétvége során maximum két-három komolyabban érdeklődő családra számítottak. Az angol nemzeti tanterv alapján működő iskolában, ahol még az egyenruha is kötelező, egy év 2,6 millió forintnál kezdődik. A náluk tanuló háromszáz diák negyede magyar. Őket egyértelműen a továbbtanulási lehetőségek miatt íratják be ide a szüleik.18 évesen ugyanis olyan érettségivel végeznek, amely a világ legtöbb egyetemére jelentősen megkönnyíti a bejutást.
Hasonló okokból választják a szülők gyermekeik számára a francia és a magyar kormány által is finanszírozott Budapesti Francia Iskolát. Itt a hatszáz diák fele magyar, sokan közülük vegyes házasságokból származnak. Az oktatók szerint az anyanyelvi szintű idegen-nyelvismeret mellett ezen iskolák másik nagy vonzereje, hogy a diákok már fiatalon kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerre tehetnek szert bennük.
Visszafogott lelkesedés
A kilátogató szülök többsége kérdésünkre inkább csak óvatos érdeklődésről, mintsem határozott szándékról beszélt az esetleges iskolaválasztás kapcsán. Volt olyan házaspár, kik csak egyetlen évre tervezik beíratni lányukat egy nyelvi előkészítő évfolyamba, mivel az új szabályozás miatt hat évesen nem maradhat még egy évet az óvodába. Mivel az általános iskolát még túl korainak tartják, úgy döntöttek, hogy egy évre valamelyik alapítványi iskola előkészítő évfolyamát veszik igénybe, ám utána megint állami általános iskolába tervezik íratni a lányukat.
A szülői indoklásokban visszatérő közös elem volt az önkormányzati iskolákkal szembeni elégedetlenség. Volt, aki az osztályközösségek hiányát kifogásolta, más pedig a mindenkit kockásítani akaró poroszos tanrendet és azt, hogy a köziskolák képtelenek figyelembe venni a sajátos nevelési igényeket. Mégis többen mondták azt, hogy a jelentős költségekkel járó alapítványi iskolák helyett másik állami iskolával fognak próbálkozni, hátha ott jobban fogja magát érezni a gyermekük."

http://index.hu/belfold/2012/11/25/iskolak_a_leggazdagabbaknak_es_a_legs...