Meghívó Dobbantóra

„Olykor semmi nem sikerül, sehogy sem állnak össze a dolgok. Máskor meg minden halad simán a maga útján. Mindenki átélte már ezt is, azt is. De nem mindenki tudja, hogyan lehet kilépni a „pech-szériából” és hogyan lehet fenntartani a haladás lendületét. Pedig e nélkül nehéz igazán nagy utat megtenni. Márpedig nagy szüksége lesz erre a tudásra, annak, aki le akar térni a neki rendelt kényszerpályáról és kézbe akarja venni saját sorsának irányítását.” – mondja Angelus Iván, a program nyitó sajtótájékoztató meghirdetője.
Az 1531 óta működő Sárospataki Református Kollégium imaterme ad helyet 2013. október 21-én hétfőn egy órától a tájékoztatónak. Több vonatkozásban is beszédes a helyszínválasztás. A kollégium viharos történetében is nagyszerű támogatók és kisszerű csatározások korszakai váltakoznak. A régió egyszerre helyszíne a hungarikum számba menő kulturális értékeknek és a legmélyebb egzisztenciális és kulturális nyomornak. És szimbóluma a hely annak is hogy mindezen vihartok közepette sem lehetetlen talpon maradni, fejlődni.
46 kelet-magyarországi középiskolás korú fiatal kap komoly lehetőséget arra, hogy egy teljes éven át a DOBBANTÓ című - EU-s és magyar pénzből működő - TÁMOP pályázat támogatásával személyesen kapjon meg minden segítséget a program mentoraitól.
A művészi alkotás kínjai és örömei, mély válságai és fényes csúcsteljesítményei közismert történetek. Több mint 40 éve járja a színházművészet rögös útjait a program kitalálója, vezetője Angelus Iván, a Budapest Kortárstánc Főiskola alapítója, rektora. Kezdetben színészként később táncosként és koreográfusként jutott neki ebből is abból is. Életútjának sajátossága, hogy kezdettől megosztotta tapasztalatait, tanította társait, később tanítványait, s közben folymatosan tanult tőlük maga is.
Programvezető társai is ilyenek, iskolaalapítók és vezetők. Ritók Nóra a berettyóújfalusi Igazgyöngy, Csetneki József Sárospatakon az ArtÉrt alapítvány és iskola keretében ér el sikereket. Banka István Munkaiskolája Edelényben és környékén képes összefogni és fókuszálni a mozgósítható erőket. Ők és munkatársaik fogják hétről-hétre élettapasztalataikon alapuló személyes tanácsokkal segíteni a jelentkezők közül a programba bevont diákokat.
A program két fő részből áll. Az egyik terepe az iskola, a másiké a helyi közösség. Aki tovább akar tanulni – márpedig ez a pályázat közvetlen célja – annak kiemelkedő teljesítményt kell nyújtani. Korrepetálással, egyéni konzultációval segítjük ebben a tanulókat. A tudás már a végeredmény, a legfontosabb tanulnivaló a sikeres tanulási stratégiák elsajátítása. A hiányzások számának csökkenése és az osztályzatok javulása igazolja majd a közös munkát.
Ennél is látványosabb eredményeket hozhat majd a közös művészi alkotás. Igazi kihívást jelent a megfogalmazott feladat: „Olyan alkotói folyamatokra szövetkezzetek, melyek kézzelfogható tárgyakat eredményeznek de az illékony időben is megjelennek. Talányos, de megvalósítható. Kihívás, akár a rájuk váró élet. Épp ezt: a megoldhatatlan problémák megoldását, a kreativitást gyakoroljuk egy – viszonylag – kockázatmentes terepen: művészi alkotások létrehozásával.
A 46 résztvevő legalább 100 művészeti projektje közt biztos akad majd kimagasló, melynek eredménye a – szintén nagyon nehéz helyzetű – táncfőiskola májusi, a budapesti Trafóban bemutatásra kerülő estjébe is beilleszthető lesz. De ennél is fontosabb az alkotók közvetlen környezetére gyakorolt hatás és még ennél is fontosabb a magukra az alkotókra gyakorolt hatás. Egy kudarcból pont annyit lehet tanulni, mint egy sikerből. Sőt! Ha a kudarcok nem törik derékba a szándékot, a feldolgozás, az okok, a „kudarchoz” vezető folyamatok elemzése a jövő sikereinek záloga lehet.
Csak a közösség segítségével és csak a közösség érdekében lehetséges sérülések nélkül kikerülni a szellemi és testi nélkülözés közegéből. Ezért fontos, hogy a felsőoktatásba jutás által kiemelkedni vágyó fiatalok kezdettől a közösség segítségével és a közösség érdekében járjanak útjukon.
Zsákutca, ha az életüket új pályára állító fiatalok bármi ellenében fogalmazzák meg céljaikat. Legyen bár a közeg sokszor gyilkosan ellenséges, nem a harcra, nem a védekezésre és nem a támadásra hanem az értékteremtő alkotásra készülnek a következő egy évben.
„Aki a mai társadalom leghátrányosabb rétegeiből ki akar kerülni, annak be kell gyűjteni minden elérhető, fellelhető erőt és tudást. Mi, segítőik, magunk is nehézségekkel küzdő emberek, sajnos nem tudjuk ezt megadni. De tudunk segíteni abban, hogy ki-ki felkutassa, maga köré gyűjtse és céljainak szolgálatába állítsa a környezetében parlagon heverő csodálatos energiákat.” – vallja a program vezetője.