Urbán György Nemzetközi Képzőművészeti Szabadiskola és Ifjúsági Művésztelep (2000- )

2015-ben tizenhatodszor nyitja meg kapuit, a már nemzetközivé lett Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola. 2011-ben vette fel, a 2011. februárban elhúnyt Urbán György, sárospataki születésű festőművész nevét. Ezzel egy időben a korábbi szabadiskolai tevékenység mellé az ifjúsági művésztelep is párosul.

A nyári kurzusok lebonyolítását, egy 1999-ben létrejött művészeti iskola igazgatója, jelenleg a Sárospatak ART ÉRT Alapítvány kuratóriumának elnöke, Csetneki József képzőművész, a szervezési munkák oroszlán részét fölvállalva, művészbarátaival közösen indította el 2000 nyarán. Az iskola művésztanárai között találjuk Somogyi György, Aknay János, Puha Ferenc, + Gubis Mihály, feLugossy László, Stark István és Wrobel Péter képzőművészeket, akik - tárlataikra készülve - együtt is alkotnak a növendékekkel. 2013-ban a tanárok között köszönthetjük Baksai József Munkácsy-díjas festőművészt is.

A Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola alapításánál is megfogalmazódott azon gondolat, hogy a Zebegényi illetve Szentendrei Szabadiskolák tapasztalatait hasznosítva, ezekhez hasonló jellegű formátumot kell létrehozni.

Mi volt az alapító cél a pataki Szabadiskola létrehozásánál?

Az elsődleges és legfontosabb alapelvek: a közös kreatív tevékenység, az alkotás, és az ismeretek, a tudás átadása. Mindezek megvalósítására alkalmas formát találtak a Szabadiskola keretein belül.

Amennyiben felütjük az értelmező kéziszótárt, ott a következő meghatározást találjuk a szabad melléknév mellett - olyan belső indítékból eredő, nem kötelességből, nem kényszerből végzett cselekvésre utal, amely önkéntes, amit szabály csak alig köt. A szabad cselekvést ellentétes erők nem gátolják, félelemtől, korlátozó, belső gátlástól mentes.

Határozóként a szabadon - nem kötelező tevékenységet jelöl; cselekvésében, magatartásában nem korlátozott, nem gátolt cselekvésre utal. Az összetett szó második tagja: az iskola - rendszeres képzésben, oktatásban részesítő intézmény, ahol az ismeretek módszeres közlése folyik. Tehát a szabadiskolában a hagyományos iskolai módszerek alkalmazása nélkül, a hallgatók érdeklődésére, belső késztetésére alapozva, alkotói légkörben folyik a munka.

A Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola művészeti programja, az alkotás mellett még egy fontos alapelvet határoz meg. Somogyi György korábbi művészeti vezető szavait idézve: "A cél az alkotás és a szemléletformálás. A közös cél: maga az alkotás, művek létrehozása oldott, kötetlen alkotói légkörben. Az iskola arculatát, keretét a közös tevékenység, az alkotás, a tudás hiteles átadása adja, ami a keretet megtölti."

A munka elsődlegességét mutatja, hogy évenként, több mint 300 db munka készül, amelyből a hallgatók és a művésztanárok rendeznek kiállítást a szabadiskola zárónapján, a Múzsák Temploma előtti téren. Az elkészült munkákat rendszeresen bemutatják.

A művésztanárok munkássága, szakmai felkészültségük, tudásuk, szemléletük és személyiségük is meghatározó volt a kialakuló szabadiskolánál. Az említett művészek mindegyike sajátos, egyéni képi világot teremtett meg, egyedi ábrázolásmód, kifejezőeszközök használata jellemző művészetükre.

Somogyi György festőművész alapítója és vezetője az Insula és Patak csoportnak. Festészetének tárgya a természet, annak ellenére, hogy művei figurális elemeket nem tartalmaznak. A természetből vett formákat absztrahálja, és lírai-nonfiguratív módon jeleníti meg. Képei az egymásra festett vonalak és színfoltok szövevényéből komponálódnak. Művészetszervezői és művészetpedagógiai tevékenysége is jelentős.

Az alapítók között ott volt Puha Ferenc festőművész, aki Szigetszentmiklóson él. Munkáin a szín- és formaütköztetések, kompozíciós problémák kerülnek előtérbe, s számtalan variációja ezen problémák festészeti megoldásainak. Miután körbejárt és lezárt egy-egy témát, újabbak felé fordul, így művészetét különböző periódusok tagolják. Meghatározó művészetpedagógiai tevékenységet is folytat.

Aknay János Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas festőművész alapító tagja és egyik meghatározó egyénisége a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak. Művészete szerves folytatása a "szentendrei iskola" konstruktív-szürrealista irányzatának. Motívumai között megtaláljuk a ház, az angyal, a kereszt, a bábu, az ablakformákat és a rovásjeleket. Ez utóbbiak a legtitokzatosabbak; olvasatuk szimbolikus, a figura szerepét veszi át alkotásain, bár írásként is megjelenik művein. Grafikával is foglalkozik.

+ Gubis Mihály (1948 - 2006) grafikusmővész 1984-től állandó tagja a Vajda Lajos Stúdiónak, és alapító tagja a Patak csoportnak. Művészetének lényege a vonal. A nyolcvanas évek első felétől a gesztusokra épülnek művei. Kialakult szimbólumrendszere, amely hét elemből áll: kereszt, zászló, szék, szekér vagy kocsi, mell vagy sátor, torony, kabát. Formavilága változatos és egyszerű. Szenvedélyes, drámai hangvétel jellemzi munkáit. Foglalkozik alkalmazott grafikával, plasztikával, performance-val, installációval, táj- és földművészettel.

feLugossy László Munkácsy-díjas képzőművész, performer. Otthonosan mozog többféle művészeti ágban, foglalkozik filmmel, zenével, irodalommal. Alapítója a Vajda Lajos Stúdiónak, az A.E. Bizottság zenekarnak, az Inkaszámtan alkalmi társulatnak, az Új Modern Akrobatika music-performance-nak és a Batu Kármen zenekarnak. Munkásságát a zseniális kreativitás, ötletgazdagság, képi fantáziáinak sokfélesége jellemzi. Folyamatosan kísérletezik a művészeti kifejezésekkel, ami a hagyományos műfaji keretek átszakítását eredményezi. A képzőművészeti kifejezés szorosan összefonódik nála a zenével és a költészettel. Művészetéből az illúzióktól mentes őszinteség, spontaneitás árad, műveivel elsősorban hatni kíván, fölhívni a figyelmet a kulturális és társadalmi negatív beidegződésekre, hibákra. A modern művészet alternatív műfajai is jelen vannak munkásságában: a performanceok, a ready made-k, az objektek, az environment-ek, a nyers-hús-kompozíciók.

Wrobel Péter a szabadiskola egyik legújabb tanára. Korai periódusában elsősorban a festészet és az építészet határvonalán álló, élénk színeivel is ható installációkat alkotott. Új kifejezési lehetőségeket kereső szándékát példázzák 1987-től megjelenő írás-olvasás munkái. Könnyű textilanyagra felírt írásjelei sokféle eltérő olvasatot, értelmezési lehetőséget adnak a szemlélőnek. A 90-es évek elejétől copy-art műveket alkotott, és a fénymásológép lehetőségeit kihasználva performanszszerű "xerox"-színházat hozott létre. Művei filozófiai tartalmat is hordoznak, emellett néha sajátos, fanyar humor szándéka is áthatja őket. Olykor hétköznapi tárgyak meglepő kontextusba helyezésével vált ki közönségéből hatást. Munkáinak fontos jellemzője vonzódása a nyitott műhöz, amelyben a néző is tevékeny szerepet játszik.

Baksai József nagyméretű vásznaira olyan vastagon hordja fel az (olykor plextollal dúsított) olajfestéket, hogy figurái taktilis, térbeli benyomást keltenek. Ezeken a kézzel gyúrt festményreliefeken gyakran használ sötét vagy földszíneket, és főként mitológiai témákat dolgoz fel. Tanulmányai idején hatott rá Anselm Kiefer, George Baselitz és Francis Bacon; plasztikus festésmódja a korai Frank Auerbachot idézi, ám ebben a technikai újításban sokkal messzebbre ment el. Különböző kultúrköröket feldolgozó sorozatokban gondolkodik (1979: Aragon; 1982: Jefferson; 1987: Arch; 1990: Tot; 1993: Grál; 1995: Csend; 1997: Kispróféták). 1992 óta vegyes technikájú (enyvezett, ragasztott) grafikákat, rajzokat, illusztrációkat (» Enigma), installációkat is készít, utóbbiakat másokkal közösen. Anatómiai ismereteit és kiváló rajzkészségét kihasználva deformálja emberi figuráit, képein - egyedülálló módon - kriptikus jeleket helyez el, melyek csak bizonyos szögből láthatóak. 1992-től az Ősi László vezette Stúdió 1900 Galéria minden hívószavas csoportos kiállításán részt vesz.
Mestere: Sváby Lajos.

A hallgatók közül többen már ismerve a művésztanárok munkáit jöttek el a pataki Szabadiskolába. Szinte minden művésztanár hozott magával tanítványokat Szigetszentmiklósról, Szentendréről, Ráckevéről, Sárospatakról. Tavaly Gyergyó vidékéről is érkezett Sárospatakra négy erdélyi fiatal, a Borsos Miklós Gyergyó-Csomafalvi Alapítványon keresztül, a szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal segítségével. 2000-ben, a németországi Mainingenben működő Népfőiskola tagjai közül nyolcan vettek részt a kurzuson.

A szabadiskolák és művésztelepek létrejötténél mindig fontos szempont volt az esztétikailag megfelelő hely megválasztása. A táj természeti szépsége illetve az épített környezet számos művésztelep létrejöttét eredményezte, említhetjük a zebegényi, nagybányai, szentendrei művésztelepeket. A hegyaljai táj lankás domboldalai, szőlőültetvényei, a vidék kastélyai, várai számos művészt megihletett már. Képzőművészek, irodalmárok és zeneszerzők örökítették meg műveikben a tájat, a szüretet, a népszokásokat a Tokaji művésztelep illetve a Sárospataki Alkotó Otthon meghívott művészeiként. Az inspiratív táji környezet, az iskolaváros történelme és jelentős műemlékei szinte csalogatják Sárospatakra a szépre és művészetre fogékony embereket.

A Szabadiskola művésztanárainak célja a tíz napos kurzuson túl, egy olyan egész éves, folyamatos művészeti tevékenység, amelynek csupán kezdete, elindítója a nyári közös alkotói együttlét. A nyári kurzus során kialakult művészeti önállóság, egyfajta jártasság az egyes művészeti ágakban, az alkotási kedv, valamint a friss impulzusok a következő találkozásig eltelt időszakra is útravalóul szolgálnak, éreztetik hatásukat és ösztönzik a növendékeket az alkotói munka folytatására.