A következő listát egy pedagógus olvasónk küldte, aki a bemutatkozásában ezt írja: „Nem azért lettem tanár, mert annak idején máshová nem vettek fel, hanem azért, mert nem tudok semmilyen ennél kreatívabb, szívmelengetőbb és hasznosabb tevékenységet elképzelni magamnak.” Lássuk, mi van az ő tanév végi túlélőcsomagjában?

R. Kiss Hajnalka vendégposztja.

Az ART ÉRT 2004-ben indult útjára. Az óvodánkat 2014-ben nyitottuk meg az azt megálmodó óvónénik, szülők lelkes kezdeményezésére. Valóban más módon üzemel egy óvoda, mint a művészeti iskolánk. Évente ötszáz gyereket tanítunk a képzőművészet és a színművészet rejtelmeire, heti négy órában, a megye több, mint tíz településén Sárospataktól Lakig. Az ő szüleikkel sokkal közvetettebb az iskola kapcsolata, mint ugye az ovis szülőkkel, akik nap, mint nap hozzák viszik gyerekeiket az óvodába, óvodából. És hát meg kell mondani, sokkal közvetlenebb hozzánk minden lehetséges viszonyulásuk. Ide értve a napi kapcsolatban megjelenni képes finom részleteket: - "Ma jó kedve volt a kicsinek, jól evett, aludt. - Ma nyűgös volt reggel, de megjött a legjobb barátja és aztán együtt játszottak és minden kisimult."  Szóval ez a közös gondoskodásban gyökerező közös gondolkodás szülte e kis "zenés összejövetel" - voltaképpen "bál" - gondolatát is.