Alapítványi és Magániskolák Egyesülete ÁLLÁSFOGLALÁSA

Alapítványi és Magániskolák Egyesülete ÁLLÁSFOGLALÁSA Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöksége megdöbbenéssel olvasta a T/1794 számú törvényjavaslatot Magyarország 2015. évi költségvetéséről, melynek 161. oldalán a VIII. melléklet I. pont, 3. alpont c) pontja kimondja: "c) Az Nkt. 2.§ (3)bekezdés b)pont bc)-bd)alpontja szerinti fenntartók köznevelési feladatot ellátó intézményeiben foglalkoztatott pedagógusok, valamint a nevelő-oktató́ munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összege a 2015/2016. tanítási évre – 2015. szeptember 1-jétől – az a) és b) alpontban meghatározottak ca) 30%-a a köznevelést alapfeladatként végző, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot –, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó vállalkozó. cb) 75%-a a ca) alpontba nem tartozó fenntartók esetén." Kérjük a kormánytól a ca) és cb) törvényhelyek visszavonását, és a költségvetésben a 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről paragrafusa szerinti finanszírozási rendszer fenntartását. Kérjük a Magyar Országgyűlés bizottságaitól – különösen a Kulturális és vállalkozás fejlesztési bizottságtól, illetve az Országgyűlés frakcióitól, a képviselőktől, hogy ne támogassák a Nemzeti köznevelési törvényben foglalt finanszírozási rendszer megváltoztatását. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöksége ezúton kíván a nyilvánossághoz és a többi civil szervezethez fordulni támogatásukat kérve az alapítványi iskolák diszkriminációjának megszüntetése érdekében. Indoklás 1. 2010 őszén dr. Hoffmann Rózsa államtitkár asszony tájékoztatta az AME vezetőjét, hogy a kormánynak nem célja az alapítványi és magániskolák ellehetetlenítése. Ezekben az intézményekben – a törvény életbe lépését követően – az ott dolgozó pedagógusok és munkájukat közvetlenül segítők bérét és járulékaikat az államtól megkapják. E megállapodás tartalma és eljárásrendje bekerült a köznevelési törvénybe. 2013 óta a változások egyébként is számos intézmény bezárását, illetve egyházi fenntartó alá vonulását eredményezték. A források csökkentése a végleges ellehetetlenülést eredményezné nagyon sok intézmény esetében. 2. Reméljük, hogy e törvényhely nem egy oktatáspolitikai koncepció része, hanem torz információkon alapuló pénzügytechnikai probléma. Tudomásul kell venni, hogy az alapítványi szféra nem csak az elit képzéséről szól. Az alapítványi iskolák zöme közel sem a gazdag elit gyermekeinek iskolái; hátránykompenzáló, második esélyt biztosító, esetleg sajátos nevelési igényű, különös bánásmódot igénylő diákok és családok utolsó lehetősége. 2013-as adatok szerint 232.875 tanuló tanul 750 nem állami, nem egyházi fenntartású közoktatási intézmény 2.664 telephelyén, akiket 10.147 pedagógus tanít, és ahol közel 3.000 egyéb munkavállaló dolgozik. 3. Az alapítványi iskolák jelenleg is alacsonyabb állami forrásból ugyanazt a közfeladatot látják el, mint állami, egyhá-zi társaik. A bérek átlagosan a költségek legfeljebb kétharmadát jelentik, a kollégiumok esetében az állami támoga-tás a működtetés és fenntartás költségeinek csupán 35%-át fedezi. Ezért úgy látjuk, pénzügyi okai nem lehetnek az állam számára olcsóbb, és a családok által igényelt oktatási intézmények bezárásának. 4. A törvényhely fenntartása egyben azt is jelenthetné, hogy akár több ezer pedagógus és munkavállaló veszítené el munkahelyét, ez nyilván nem cél. Nem marad más választása az egyéb forrásokkal nem rendelkező intézményeknek, mint a bezárás, hiszen a köznevelési törvény előírja, hogy a pedagógusok nem kaphatják az állami és egyházi fenntartású intézményekben dolgozó kollégáik bérének 75%-át, csak a törvényben előírt összegeket. Budapest, 2014. november 4. Bak Zsófia alelnök Sipos Mihály társelnök Horn György elnök